Tudásból versenyelőny: így épül a magyar deep tech ökoszisztéma

A Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) 2026. március 27-én a Create26 rendezvényhelyszínen tartotta meg TTC Tudásmegosztó Rendezvényét, amelynek középpontjában az egyetemi és kutatóintézeti technológiatranszfer aktuális kérdései, valamint a hazai deep tech ökoszisztéma fejlesztési lehetőségei álltak.

Az eseményt Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a NIÜ vezérigazgatója nyitotta meg, aki előadásával átfogó képet nyújtott a TTC-program eddigi eredményeiről és jövőbeli irányairól.

Előadásában hangsúlyozta: a deep tech vállalkozások alapja minden esetben valamilyen tudományos vagy műszaki áttörés, amely jelentősen eltér a hagyományos startupok működési logikájától. Míg utóbbiaknál elsősorban piaci kockázatok merülnek fel, addig a deep tech cégek esetében a technológiai megvalósíthatóság és a fejlesztési folyamat komplexitása jelenti a legnagyobb kihívást. Ugyanakkor ezek a vállalkozások kiemelt szerepet játszanak a társadalmi és gazdasági problémák megoldásában – az egészségügytől a környezetvédelemig –, és jellemzően globális piacra lépnek.

Bódis László bemutatta a hazai deep tech ökoszisztéma feltérképezésének első eredményeit is: Magyarországon jelenleg több mint 120 olyan vállalat azonosítható, amely ebbe a kategóriába sorolható, és ezek több mint fele egyetemi vagy kutatóintézeti háttérből indult. Az alapítók döntő többsége erős akadémiai kötődéssel rendelkezik, ami jól mutatja a tudásbázis és a vállalkozói szemlélet összekapcsolásának fontosságát. A stratégiai célkitűzés szerint a következő évtizedben évente több tucat új, egyetemi alapokon nyugvó deep tech vállalkozás jöhet létre Magyarországon.

A TTC-k (Technology Transfer Company-k) szerepét Bódis László „kapuként” írta le, amelyek hidat képeznek az egyetemi kutatás és a piaci hasznosítás között. A technológiatranszfer fő csatornái közé tartozik a szellemi tulajdon licencbe adása, spin-off cégek alapítása, valamint az ipari együttműködések kialakítása. A program 2023-as indulása óta jelentős előrelépés történt: ma már 16 TTC működik Magyarországon, több mint 70 szakember bevonásával, és egyre erősebb a kapcsolat a versenyszféra és az akadémiai világ között.

Az eddigi eredmények is biztatóak: 9 új spin-off vállalkozás jött létre, közel 30 licencmegállapodás született, és a technológiatranszferből származó bevételek elérték a 2 milliárd forintot. A program sikerének kulcsa a világos folyamatok kialakítása, a kutatók megfelelő ösztönzése, valamint a transzparens és kiszámítható működési keretek megteremtése. Kiemelt jelentősége van annak is, hogy a kutatók részesedjenek a hasznosításból származó bevételekből, ezáltal erősítve az innovációs aktivitást.

A rendezvény további előadásai szintén a technológiatranszfer gyakorlati kérdéseire fókuszáltak. Dobos Balázs, a Századvég igazgatója a TTC-k innovációs ökoszisztémában betöltött hídszerepét mutatta be, különös tekintettel az intézményi jó gyakorlatokra. Dr. Dudás Ágnes iparjogvédelmi szakjogász a korai fázisú szellemi tulajdon értékelésének módszertanát ismertette, míg Pethő Levente, a Danubia IP Kft. ügyvezetője részletes útmutatót adott a technológia-alapú IP-elemek értékeléséhez.

A TTC Tudásmegosztó Rendezvény egyértelműen rávilágított arra, hogy a tudásalapú gazdaság erősítéséhez elengedhetetlen az egyetemek, kutatóintézetek és a piaci szereplők szoros együttműködése. A NIÜ által koordinált program nemcsak strukturált kereteket nyújt ehhez, hanem aktívan hozzájárul egy olyan innovációs ökoszisztéma kiépítéséhez, amely hosszú távon is versenyképes, magas hozzáadott értékű vállalkozások létrejöttét támogatja Magyarországon.