November 10-én ünnepeljük a Tudomány Világnapját, amelynek alkalmából három olyan, nemzetközi figyelmet is kapó kutatási eredményre hívjuk fel a figyelmet, amelyekben magyar kutatók is jelentős szerepet vállaltak. 

A tudományos eredmények mögött sokszor hosszú évek kutatómunkája és nemzetközi együttműködések állnak. Fontos, hogy ezek az eredmények ne csak a tudományos közösséghez jussanak el, hanem a szélesebb közönség számára is érthetővé váljanak. A Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) ezért kiemelt figyelmet fordít a tudományos ismeretterjesztésre és a fiatalok kutatói pálya iránti érdeklődésének erősítésére. Ezt a célt szolgálja a NIÜ Tudományos Nagykövet Programja is, amelynek keretében 12 fiatal kutató közérthetően és hitelesen mutatja be a tudomány világát, különösen a fiatalabb generációknak. 

Az alábbi példák azt mutatják be, hogy a magyar kutatók milyen különböző területeken kapcsolódnak be a nemzetközi tudományos munkába: az űrtávcsövek fejlesztésétől a daganatos betegségek kutatásán át az orvosi bioinformatikáig. 

Magyar kutatók is közreműködtek a NASA új űrtávcsövének fejlesztésében 

A NASA Nancy Grace Roman űrtávcsöve a következő években fontos szerepet kaphat a világegyetem kutatásában. A Hubble űrtávcsőhöz képest százszor nagyobb égterületet képes egyszerre megfigyelni, így jelentős mennyiségű adatot szolgáltathat többek között a sötét anyag eloszlásáról és a Naprendszeren kívüli bolygókról. 

A fejlesztésben magyar kutatók is részt vettek. Detre Örs fizikus-csillagász és kutatócsoportja az űrtávcső egyik mérőműszeréhez kapcsolódó mechanikai rendszerek koncepciójának kidolgozásán, valamint a prototípusok elkészítésén és tesztelésén dolgozott. Feladatuk közé tartozott a mechanikai tesztlaboratórium kialakítása és vezetése is. Munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a műszer alkalmassá váljon tudományos feladatainak ellátására. 

Új eredmények a daganatos betegségek kutatásában 

A daganatos betegségek megértését és a lehetséges kezelési módok fejlesztését több hazai kutatócsoport is vizsgálja. Az ELTE és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai egy olyan molekuláris mechanizmust azonosítottak, amely egy meghatározott enzim gátlásán keresztül befolyásolhatja a tumorsejtek növekedését. Az eredményeket a Cell Death & Disease (Springer Nature) című tudományos folyóiratban publikálták. A kutatás hozzájárulhat a daganatos sejtek működésének pontosabb megértéséhez, és új szempontokat adhat a későbbi terápiás lehetőségek vizsgálatához. 

A mesterséges intelligencia alkalmazása szintén egyre nagyobb szerepet kap az orvosi kutatásokban. Horváth Péter kutató (egyben a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára) és kollégái olyan, mesterséges intelligencián alapuló sejtképalkotó eljárást fejlesztettek olyan, mesterséges intelligencián alapuló sejtképalkotó eljárást fejlesztett, amely a sejtek képi jellemzőinek elemzésével segítheti a daganatos sejtek viselkedésének és változásainak vizsgálatát. Az eredményekről a Nature is beszámolt. 

Magyar kutató a bioinformatikai rangsor élmezőnyében 

A nagy mennyiségű biológiai és egészségügyi adat elemzése ma már az orvostudományi kutatások egyik meghatározó területe. A bioinformatikai módszerek segítségével a kutatók pontosabban vizsgálhatják a betegségek jellemzőit, lefolyását és a kezelésekre adott válaszokat. 

A Stanford Egyetem által összeállított, a világ legtöbbet idézett kutatóit összegző nemzetközi rangsor legutóbbi frissítésében Győrffy Balázs, a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének vezetője is kiemelkedő helyezést ért el. Az onkológia és a fejlődésbiológia szakterületi rangsorában a harmadik helyen szerepel. 

Kutatásai elsősorban a daganatos betegségekhez kapcsolódó adatok elemzésére irányulnak. Az ilyen vizsgálatok segíthetik a különböző daganattípusok jellemzőinek pontosabb megismerését, és hozzájárulhatnak a személyre szabott kezelési lehetőségek fejlesztéséhez. 

A Tudomány Világnapja alkalmából a tudomány történelmi eredményei mellett tehát érdemes és szükséges a jelen hazai kutatóinak munkájára is figyelmet fordítani, hiszen ezek az eredmények a jövő technológiai és orvosi fejlesztéseinek alapjait is jelenthetik. 

A kezdőnap (október 4.) az űrkorszak kezdetéhez kötődik: 1957-ben ezen a napon állították Föld körüli pályára a Szputnyik–1-et, az első ember alkotta műholdat. A zárónap (október 10.) pedig az 1967-ben hatályba lépett Világűrszerződésre utal, amely a világűr békés célú kutatásának és használatának egyik legfontosabb nemzetközi jogi alapja. Az ENSZ Közgyűlése 1999-ben nyilvánította hivatalosan is nemzetközi eseménnyé a Világűr Hetét, az első hivatalos rendezvényeket pedig 2000-ben tartották meg. 

Azóta sokat változott az űrkutatás, az elmúlt időszak egyik legfontosabb eseménye az Artemis II küldetés volt: 2026 áprilisában négy űrhajós utazott a Hold körüli térségbe, és ezzel több mint 50 év után ismét emberek repültek a Holdhoz. Magyarország számára különösen fontos mérföldkő volt Kapu Tibor 2025-ös küldetése. A magyar kutatóűrhajós az Axiom–4 misszió keretében 18 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson, ahol magyar fejlesztésű tudományos kísérleteket is végzett. 

Közben a Hold kutatásába egyre több magánvállalat kapcsolódik be, az újrahasznosítható rakéták pedig alapjaiban alakítják át az űrbe jutás lehetőségeit. Nem véletlen, hogy a 2026-os Világűr Hete témája a „Rocket Revolution”, vagyis a rakétaforradalom. A Világűr Hete így nem csupán az űrkutatás eredményeiről szól, hanem arról is, hogy a világűr egyre fontosabb része a tudománynak, a technológiának és a mindennapi életünknek – és közben egyre közelebb kerül hozzánk. 

A világűr a Magyar Tudomány Évében is kiemelt figyelmet kap, elsősorban Nagy Felícián űrmérnök, tudományos nagykövet közreműködésének köszönhetően. Az elmúlt időszakban több előadást is tartott az űrkutatásról, többek között a 2025-ös Tudományos Expón, ahol közel egyórás előadásában az űrtechnológiáról, az űrépítészetről, valamint az űrmérnökök munkájáról és a jövő kutatási lehetőségeiről beszélt. Emellett az elmúlt években számos interjúban és tudományos ismeretterjesztő cikkben is találkozhattak vele az érdeklődők.  A tavalyi Expo egyik kiemelt szenzációja szintén a világűrhöz kapcsolódott: a rendezvény sztárvendégei Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok voltak, akiknek a rendhagyó előadására már a kezdés előtt ki kellett tenni a teltház táblát. 

Rangos elismerésben részesült Halasi Áron, a Magyar Tudomány Éve tudományos nagykövete, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egykori diákja. Áron példás tanulmányi és sportolói eredményei mellett az elmúlt másfél évben a tudomány közérthető és élményszerű bemutatásában is aktívan részt vett, fellépett többek között a II. Tudományos Expón és a Tudományos Csodák Cirkuszában is. 

A Magyarország jó tanulója, jó sportolója és a Magyarország tehetsége pályázat célja azoknak a fiataloknak az elismerése, akik kiemelkedő tanulmányi eredményeik mellett a sportban is magas szintű teljesítményt nyújtanak. A Magyarország tehetsége díjra a 9-13. évfolyamos, legalább 4,7-es átlaggal rendelkező diákok pályázhatnak. A pályázat feltétele továbbá a meghatározott sportversenyeken elért 1-6. helyezés. Áron számára egyik feltétel sem jelentett akadályt: kitűnő tanulóként végzett, miközben a sportban is komoly eredményeket ért el, a 2025-ös WSF Karate Európa-bajnokságon két ezüstérmet szerzett. 

„A díj alapvetően azt képviseli a szememben, hogy a tanulás és a testmozgás elválaszthatatlanok. Azt szoktam mondani a karatékáknak az edzésen, hogy ami a fejben lezajlik, az kihat a testre, és ami a testtel történik, az kihat az elmére” – mesélte Áron. „A közeljövő izgalmas változásokat hoz az életemben, szeptembertől megkezdem a tanulmányaimat Írország legrégebbi egyetemén, a Trinity College Dublin Physical Sciences (Fizikai tudományok) szakán, illetve folytatom tudománykommunikátori pályafutásomat. Természetesen a karatét sem hagyom abba, várhatóan még a héten elkezdek edzeni az egyetem karate klubjában” – tette hozzá. 

A Tudományos Nagykövet Program keretében 12 olyan fiatal, elhivatott kutató kapott lehetőséget, akik nemcsak szakmailag kiemelkedőek, hanem képesek közérthetően, szenvedéllyel és hitelesen képviselni a tudomány világát – különösen a fiatalabb generációk felé. Áron már a kezdetektől aktívan bekapcsolódott ebbe a munkába, tavaly októberben Papp Eszter tudományos nagykövettel közösen lépett színpadra a II. Tudományos Expón, ahol látványos fizikai kísérletekkel kápráztatták el a közönséget, márciusban pedig a Tudományos Csodák Cirkuszának manézsban mutatták be a fizika különleges és látványos oldalát. Mindkét előadás telt ház előtt zajlott, a látványos kísérletek pedig láthatóan magukkal ragadták a közönséget, különösen a fiatalokat.  

Áron más rendezvényeken is rendszeresen népszerűsíti a természettudományokat. A nagykovácsi DÖK-napon például általános iskolás diákoknak mutatta be, hogy a fizika jóval több lehet egyenleteknél és képleteknél. Látványos kísérletein keresztül olyan jelenségeket tett kézzelfoghatóvá, amelyekkel a diákok korábban leginkább csak tankönyvekben találkozhattak. A bemutató olyan jól sikerült, hogy a program végén a tanári kar ráadást is kért tőle, így a nap végén már az iskola udvarán folytatódott a bemutató, ahol Áron újabb kísérletekkel mutatta meg, milyen izgalmas is lehet a fizika. 

A Magyarország tehetsége díj ennek a sokrétű teljesítménynek is fontos visszajelzése. A tanulmányi és sporteredmények mellett Áron az elmúlt időszakban azt is megmutatta, hogy a megszerzett tudást érdemes továbbadni, a tudomány iránti lelkesedést pedig másokkal is meg lehet és érdemes is megosztani. A következő állomás Dublin, ahol új környezetben folytatja tanulmányait és tudománykommunikátori munkáját. Egy dolog azonban biztosan nem változik: a fizika és a karate töretlen szeretete.