slogen

2026. szeptember 25. - 2026. szeptember 26.
Kutatók Éjszakája 2026
circleKüldetésünk

Az Országgyűlés döntése alapján Magyarország 2025-2026-ot a „Magyar Tudomány Éveként” ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200. évfordulójának alkalmából.

Hazánk bár egy kis ország, a kreativitás és az intelligencia terén mégis képes határokon átnyúlni és nemzetközi szinten is elismerésre kivívni. A magyar elme ezért is világhírű, amit a számtalan magyar Nobel-díj, illetve a fiatalok körében zajló természettudományos versenyen való kiváló eredmény is bizonyít.

A Magyar Tudomány Éve kinyitja a laborok és tudományos műhelyek világát egy olyan programsorozattal, amely bemutatja a tudományok szerteágazó és izgalmas dimenzióit, nemcsak a szakmában dolgozó szakemberek, hanem a lakosság számára is. Ebben kívánunk iránytű és útmutató lenni, hogy a Magyar Tudomány Évben minél többen és minél szélesebb körben ismerhessék meg, mi Magyarország tudományos jelene és jövője. Várjuk Önöket!

brain
circleHírek a magyar tudomány világából
Aszteroidák: emlékeztető arra, hogy nem vagyunk egyedül

Az aszteroidák nem csupán kődarabok. Szerves vegyületeket, vizet kötő ásványokat és komplex geokémiai struktúrákat hordozhatnak. Ezen anyagok jelenlétei új megvilágításba helyezhetik azt a kérdést, hogy az élet kialakulása mennyiben volt lokális esemény, és mennyiben része egy kozmikus folyamatnak.

Az aszteroidák többsége a Naprendszer korai szakaszában, mintegy 4,6 milliárd éve, a protoplanetáris korong anyagából keletkezhettek akkréciós folyamatok révén, majd fejlődésüket ütközések és gravitációs zavarok formálták. Planetezimális maradványokként kulcsszerepet játszanak a bolygókeletkezés rekonstruálásában és a korai Naprendszer anyagának típusfüggő mértékű megőrzésében. Néha pedig akadályok is lehetnek.

Noha most nem kis zöld lényekre, vagy bármilyen, akár szabad szemmel már nem is látható életformára helyeződik a figyelem, azt hangsúlyozza, hogy nem vagyunk egyedül. Úgy is fogalmazhatnánk: a Naprendszerünk nem egy steril, üres tér, hanem dinamikus, kölcsönhatásokkal teli környezet, amelynek apró szereplői (az aszteroidák) jelentős szerepet játszanak a bolygórendszerek fejlődésében.

A Nemzetközi Aszteroida Nap nem csupán egy emléknap, hanem tudományos figyelemfelhívás. Ezek az égitestek a Naprendszer korai történetének lenyomatai lehetnek, olyan anyagokat őrizhetnek, amelyek több mint 4,5 milliárd éve alig változhattak. Vizsgálatuk révén betekintést nyerhetünk a bolygókeletkezés folyamatába, sőt, abba is, hogy miként juthattak el az élethez szükséges molekulák a Földre.

A nem vagyunk egyedül gondolat ebben az összefüggésben nem feltétlenül intelligens életformák jelenlétére utal. Sokkal inkább arra a felismerésre, hogy bolygónk anyagi és kémiai értelemben szorosan kapcsolódhat a körülötte keringő égitestekhez. A Föld története nem írható le izoláltan: az aszteroidák becsapódásai formálták felszínét, hozzájárulhattak az óceánok kialakulásához, és akár az evolúciós ugrásokhoz is.

Ugyanakkor az aszteroidák nemcsak múltunk lehetséges kulcsai, hanem jövőnk tényezői is. A bolygóvédelmi programok célja, hogy időben azonosítsák a potenciálisan veszélyes objektumokat, és szükség esetén eltérítsék pályájukat. Ez ma még scifinek tűnhet, de ha sűrű a kozmikus forgalom (Naprendszerbeli ütközési statisztikai mező), akkor előbb-utóbb szükség lehet erre, az emberiségnek pedig érdemes felkészültnek lenni.

A Nemzetközi Aszteroida Nap tehát kettős üzenetet hordoz. Egyrészt alázatra int bennünket: emlékeztet arra, hogy egy nagyobb rendszer részei vagyunk. Másrészt cselekvésre ösztönöz: arra, hogy tudásunk és technológiánk segítségével ne csupán megértsük, hanem alakítsuk is ezt a rendszert.

És talán éppen ebben rejlik a nap egyik legfontosabb üzenete: nem vagyunk egyedül, mert soha nem is voltunk elszigeteltek. A kozmosz mindig is jelen volt bennünk, és mi is jelen vagyunk benne, több szálon is kapcsolódunk hozzá.

Robban a nyár – de ennek mindenki örül?

Már a bevásárlólista megírásától az első falatig számtalan döntést hozunk, amelyek befolyásolják ételeink biztonságát, arra azonban ritkán gondolunk, hogy milyen kőkemény tudományos háttérmunka óv meg minket a látható és láthatatlan veszélyektől. Boncsarovszki Balázs, élelmiszermérnök és tudományos nagykövet az alábbiak szerint emlékeztet minket az Élelmiszerbiztonság Világnapján arra, hogy milyen lehetőségeket kínál az élelmiszeripar, valamint hogy milyen egyszerű lépésekkel tehetünk egy lépést egészségünk megőrzésének irányába.

A veszélyek és a kórokozók folyamatosan fejlődnek és egyre ügyesebben alkalmazkodnak a környezetükhöz. Éppen ezért az élelmiszeriparnak is folyamatosan fejlődnie kell, ma már nem elegendő egyetlen módszerrel – például hűtéssel – védeni az élelmiszereket, hanem párhuzamosan több védelmi vonalra is szükség van, egy úgynevezett „gátrendszerre”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a környezeti hatások – mint a hőmérséklet, a vízaktivitás vagy a légkörösszetétel – optimális kombinációjával építenek áthatolhatatlan akadálypályát, amely megakadályozza a legkártékonyabb mikrobák szaporodását.

Nyomás a megoldás?

Az élelmiszerbiztonság nem kizárólag adalékanyagokra épül. Számos olyan technológia létezik, amely különféle vegyszerek hozzáadása nélkül is képes megakadályozni a káros mikroorganizmusok elszaporodását. Az élelmiszeripar egyik legizgalmasabb, kíméletes és „vegyszermentes” csodafegyvere a nagy hidrosztatikai nyomással történő tartósítás (HHP). Képzeljük el, hogy a kedvenc előre csomagolt gyümölcslevet vagy hússzeletet elképesztő, 600 MPa nyomásnak teszik ki (ez nagyjából a Föld legmélyebb pontján, a Mariana-árok fenekén uralkodó nyomás hatszorosa, vagy egy átlagos autógumi nyomásának 2400-szorosa!) Ez a hatalmas, mindent beborító erő a termék érzékszervi tulajdonságainak (eredeti ízének, színének és állagának) megváltoztatása nélkül zúzza szét a káros mikrobák sejtfalát, ráadásul mindezt úgy, hogy nincs szükség roncsoló hőkezelésre.

A legfontosabb élelmiszerbiztonsági eszköz továbbra is te magad vagy

Az élelmiszeripar hiába tesz meg mindent a biztonságunkért, az utolsó láncszem továbbra is mi magunk vagyunk. Néhány apróságnak tűnő, annál hasznosabb szabállyal rengeteget tehetünk az egészségünkért és a pénztárcánkért.

  • Olvasd és értelmezd a termékcímkét! A „minőségét megőrzi” és a „fogyasztható” (vagy „felhasználható”) jelölés egyáltalán nem ugyanazt jelenti. Ha egy termék túllépi a minőségmegőrzési időt, alapos ellenőrzés után még jó lehet, de a fogyaszthatósági idő lejárta után mérlegelés nélkül dobjuk ki. Az eltarthatóságról a NÉBIH és a Maradék Nélkül Program grafikus útmutatóiból is sokat tanulhatunk.
  • Vásárolj okosan és tudatosan! Frissárut (húsokat, magas nedvességtartalmú zöldségeket, gyümölcsöket) csak akkor vegyél, ha azokat 24-48 órán belül garantáltan el is fogyasztod. Ezzel a lépéssel a felesleges élelmiszerhulladék generálását is drasztikusan csökkentheted (erre vonatkozóan további tippek ITT olvashatók!)
  • A hűtőlánc szent és sérthetetlen! Gondold át, hogyan és mennyi idő alatt jut haza az élelmiszer: a meleg napokon mindig vigyél magaddal hőszigetelt szatyrot, a profik pedig jégakkut is dobnak a táskába a kiolvadás csökkentése érdekében. A megmaradt készételt soha ne hagyd fedetlenül a napon; amint kihűlt, azonnal tedd be a hűtőszekrénybe.
  • Kézmosás, mindenek felett! Étkezés és ételkészítés előtt mindig moss alaposan kezet fertőtlenítő hatású szerrel. Tedd ezt meg még akkor is, ha épp csak a hűsítő medencéből jöttél ki!

Az élelmiszer-eredetű megbetegedések jelentős része megelőzhető lenne néhány egyszerű szabály betartásával. A modern technológiák sokat tesznek a biztonságunkért, de az utolsó láncszem továbbra is mi magunk vagyunk.

Kérdésed van, vagy szívesen elmélyülnél a témában? Kövesd Boncsarovszki Balázst és a többi Tudományos Nagykövetet ITT, a Nemzeti Innovációs Ügynökség oldalán!

Az e-cigaretták használata kétélű fegyver a Z generáció kezében

Az elektromos cigaretták (e-cigaretták) gyors terjedése egyre több kérdést vet fel mind az orvostudományok mind pedig a laikus tömegek körében is. Az e-cigaretták, mint biztonságos alternatíva lettek bemutatva a hagyományos dohánytermékekhez képest, jóllehet mindezt kellő ideig tartó tudományos ismeretszerzés nélkül jelentették ki - nem sokkal a forgalomba hozataluk után - sokszor piaci érdekektől is befolyásolt véleményformálók.

A jelenség kísértetiesen hasonlít a dohány európai elterjedésének történetéhez. 1560-ban egy francia diplomata, Jean Nicot de Villemain (neve ismerős lehet a nikotin szóból is) a dohányt, mint a pestis és más borzalmas kórok potenciális gyógyszerét prezentálta a francia királynak. Később, a dohánytermékek meghódították a kontinenst és máig tartó közegészségügyi problémák sokaságát idézték elő. 

A 16. századdal szemben lehetőségünk van természettudományos evidenciák integratív szemlézésére, amik tájékozódási pontként állhatnak előttünk az e-cigarettákkal kapcsolatosan. Mindezt azért is tartom különösen fontosnak, mert nemrég első kézből tapasztaltam meg egy általános iskolában tett ismeretterjesztő előadásom során, hogy a 11-14 éves korosztály számára a hagyományos dohánytermékek már jóval kevésbé számítanak ,,vonzónak és a helyükre az ízesített, nikotintartalmú e-cigaretták léptek, számos potenciális egészségkárosító hatásukkal együtt. 

Első pillantást vetve az elérhető szakirodalomra, fontos különbséget tenni az e-cigarettában található folyadék (e-liquid) és a hevítéssel létrehozott aeroszol toxicitása között. Ezen utóbbi folyamatban kulcsszereplő a néhány száz fokra felmelegített alumínium, króm, nikkel és vas ötvözetből készült hevítő berendezés, amely az eszköz öregedésével párhuzamosan hozzájárul ezen fentebb említett fémek aeroszolizációjához, ilyen módon tüdőbe kerülésük biztosított az e-cigizés során 

Nem meglepő módon, ennek is szerepe lehet azon folyamatok beindításában, amelyek végül in vitro és in vivo vizsgálatokkal is bizonyítva a légutak nyálkahártyájának e-cigaretta használattal összefüggő gyulladását okozzák. Különösen a mangó, menta és fahéj ízesítésű készülékek játszhatnak szerepet a légúti gyulladás kialakításában, utóbbi fontos szerepet játszik a COPD, az asthma vagy a tüdő daganatos betegségeinek kórfejlődésében. Ez utóbbi megfigyelés arra is rávilágít, hogy a sokféle íz és szín között az e-liquid összetételétől függően különböző, akár készülékek között is más és más toxikus következményekkel kell számolni, ami komoly biztonsági kihívást jelent. 

A legújabb tanulmányoknak köszönhetően olyan bizonyított kutatási eredmények is rendelkezésre állnak, amelyek a tüdő öntisztító mechanizmusainak károsodásáról, valamint az e-cigaretták oxidatív stresszt okozó hatásáról értekeznek. Az állatkísérletek alapján továbbá az asztma kialakulásában szerepet játszó légúti hiperreaktivitás fokozódása is megfigyelhető. Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy azoknál az állatoknál, amelyek egyszerre voltak kitéve dohányfüstnek és e-cigarettának, a káros hatások összeadódnak, vagyis a két hatás együtt súlyosabb következményekkel járt, mint külön-külön. Ha szemügyre vesszük a populáción belüli szokásokat, nevezetesen, hogy a legtöbb e-cigaretta használó egyúttal dohányzik is, a jövőkép különösen aggasztó. 

A dohánytermékek másik fontos kockázati tényezője a nikotin okozta függőség. Ebben a tekintetben az e-cigaretták sok esetben nem jelentenek kedvezőbb alternatívát a hagyományos dohánytermékekhez képest. Nem ritka, hogy az e-liquidekben a nikotin módosított, erősebben ható formái is megtalálhatók, amelyek fokozhatják a függőség kialakulásának esélyét, valamint a nikotin pszichés és szív- és érrendszeri hatásait. Mindezen aggályok mellett az is komoly veszélyt jelez, hogy az e-liquidek jelentős része Kínából származik, ahol a gyártási és minőségellenőrzési folyamatok átláthatósága nem minden esetben biztosított, ez pedig kérdéseket vet fel a termékek egységességével és biztonságosságával kapcsolatban.  

Biztonságos alternatívák-e az e-cigaretták a hagyományos dohánytermékekkel szemben? A jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján erre a kérdésre a válasz egyértelműen nem. Bár a tüdőt károsító hatások arca sokszínű, ezek közül számosról vannak olyan megfigyelések, amelyek azt mutatták ki, hogy a sejtkárosító, légúti gyulladást okozó, azt fenntartó hatása az e-cigarettáknak elmarad a hagyományos dohánytermékektől. Ennek ellenére, biztonsággal kijelenthető, hogy az e-cigaretták használatának egészségkárosító hatásai vannak, rendszeres használatuk káros következményeivel szembesülni kell. Különösen fontosak azok a megfigyelések, amelyek a két dohánytermék együttes, egymás káros hatását erősítő következményeiről számolnak be. Mivel az e-cigaretták az EU-s országok döntő hányadában kellemes édes ízvilágban is elérhetőek, a gyermekek kiemelten veszélyeztettek velük szemben, éppen ezért ebben a korosztályban a prevenciónak és az egészségnevelésnek rendkívül fontos szerepe van.

Szerző: Sramkó Bendegúz orvostanhallgató, a magyar tudomány éve egyik nagykövete

Irodalomjegyzék 

Allbright, Kassandra et al. “The paradox of the safer cigarette: understanding the pulmonary effects of electronic cigarettes.” The European respiratory journal vol. 63,6 2301494. 28 Jun. 2024, doi:10.1183/13993003.01494-2023 

PTE-kutatás: korábban felismerhetővé válnak az idegrendszeri betegségek

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi TudományegyetemenA projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Tématerületi Kiválósági Programjának 1,5 milliárd forintos keretéből valósult meg. 

A nagyszabású kutatási program nem csupán tudományos ismereteket bővített, hanem klinikailag hasznosítható fejlesztési irányokat is megalapozott. Előrelépés történt az MR-alapú agytérképezésben, a biomarker-kutatásban, a mesterséges intelligenciával támogatott gyermekkori látásszűrésben, a hallás- és mozgásjavító implantátumok fejlesztésében, valamint a valós életbeli klinikai adatok kutatási célú hasznosításában. 

Dóczi Tamás, a PTE idegsebész professzora, a projekt vezetője kiemelte: a tudományterületeken átívelő kutatás révén - egyebek mellett - a krónikus fájdalom, az epilepszia, a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex, a pszichiátriai betegségek és a koponya-agysérülések területén szereztek hasznos információkat. 

A programnak köszönhetően a PTE szakemberei hosszabb távon is képesek hozzájárulni az idegrendszeri betegségek korábbi felismeréséhez, pontosabb követéséhez és személyre szabottabb kezeléséhez. Mindezeken túl a kutatási program megvalósítása hozzájárult Magyarország nemzetközi versenyképességéhez, az egészségügyi ellátás színvonalának emeléséhez, valamint a medtech és gyógyszeripar fejlődéséhez. 

Forrás: MTI 

circleTudományos podcastek
SCIENCE Podcast: Tudomány, Stratégia, Jövő
Tudomány Érted E02 - Klímaszorongás vagy cselekvés? A jövőnk rajtunk múlik!
Tudomány Érted E01 - Sötét anyag, gravitációs hullámok és a Nap titkai
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap