Sikeres ország sikeres innováción és versenyképes gazdaságon keresztül jöhet létre. Ehhez viszont az kell, hogy a tehetséges fiatalokat az innovációs, tudományos kutató-fejlesztői pályára ösztönözzék - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Bódis László elmondta: rekordszámú nevezés érkezett a Magyar Innovációs Szövetséggel közösen meghirdetett 34. Országos Tudományos és Innovációs Olimpiára (OTIO), amelyre középiskolás fiatalok jelentkezhetnek, alapvetően nyolc és tizenkettedik évfolyam között.
Idén több mint négyszáz fiatal, csaknem háromszáz csapat jelentkezett a versenyre, ez több mint kétszer annyi, mint az elmúlt évek átlagában - számolt be.
Tájékoztatott arról, hogy a verseny során az őszi időszak arról szól, hogy a fiatalok kialakítják a projektjavaslataikat. A mostani fázisban ebből a háromszáz csapatból kiválasztják a szakértők a legjobb nyolcvanat, amelyek el is kezdik kidolgozni ezeket a fejlesztéseket, innovációkat. Júniusban zárul a verseny az országos döntővel, ahol kiválasztják a legsikeresebbeket - tette hozzá.
A nagy érdeklődés annak köszönhető, hogy a kutatás és az innováció ügye, valamint a természettudományos pályák egyre népszerűbbek Magyarországon - mondta Bódis László, megjegyezve: az elmúlt években negyven-ötven százalékkal nőtt a természettudományos pályák iránt érdeklődők száma. Hozzátette: csaknem duplázódott a doktori képzésben részt vevők száma is az elmúlt tíz évben.
A helyettes államtitkár célnak nevezte, hogy 2030-ra a mostani egymillió emberre jutó hatezer-ötszáz kutató-fejlesztőből kilencezer legyen Magyarországon. Ehhez az szükséges, hogy még tovább növeljék az érdeklődést a fiatalok körében, és ezek a versenyek, mint az OTIO is, kiváló lehetőség erre - emelte ki. Nagyon innovatív ötletekkel állnak elő a jelentkezők, kifejezetten népszerűek például a zöld átállást elősegítő témák - közölte.
Bódis László hangsúlyozta: sikeres ország sikeres innováción és versenyképes gazdaságon keresztül jöhet létre. Ehhez viszont az kell, hogy a tehetséges fiatalokat az innovációs, tudományos kutató- fejlesztői pályára ösztönözzék. Ezek a versenyek már középiskolában elérhetők. Példaként említette a Selye János-diáklaborokat, és hogy harminc iskolában segítettek felszerelni diáklaborokat, ahol délutáni foglalkozások keretében tavaly harmincezer fiatal ismerkedett meg a kémia, biológia, fizika legizgalmasabb jelenségeivel.
Bódis László elmondta: 2023-ban már meghaladták az ezermilliárd forintot a kutatás-fejlesztési ráfordítások, ez háromszor annyi, mint tíz éve volt. Több mint kétszer annyi kutató-fejlesztő dolgozik Magyarországon, mint tíz éve, és a doktori hallgatók száma is jelentősen nőtt - számolt be.
Kiemelte: Magyarország versenyképességében meghatározó szerepet szánnak az innovációnak. Ehhez tovább kell növelni a kutató-fejlesztők és azon vállalkozások számát, amelyek innovációval foglalkoznak, "és így érhetünk el oda, hogy az évtized végére ott legyünk Európa legjobbjai között"- fogalmazott a helyettes államtitkár.
Elmondta, hogy a vállalatok számára különböző adókedvezményeket biztosítanak, ha kutatás-fejlesztéssel foglalkoznak. Ösztönzik őket arra, hogy doktori képzésben tanulókat, Phd-fokozattal rendelkezőket vegyenek föl. Emellett van egy innovációs alap, ami minden évben kiszámítható módon biztosít finanszírozást vállalkozások, kutatók számára. Megjegyezte: az elmúlt tíz évben sikerrel vonzották be nemzetközi vállalatok kutató-fejlesztő központjait Magyarországra. Fontosnak nevezte az egyetemek és a vállalatok összekapcsolását, mondván, ezekben az együttműködésekben születnek a legnagyobb innovációk.
A helyettes államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy ma minden harmadik tíznél több embert foglalkoztató cég, kis -és középvállalkozás foglalkozik innovációval. A cél, hogy 2030-ra minden második magyar vállalkozás innováljon - mondta Bódis László, rámutatva: tízéves periódusban megduplázódott az innovációval foglalkozó cégek száma és azok száma is, akik az egyetemi kutatóintézeti szektorral valamilyen együttműködésben végzik ezt a tevékenységüket.
Célként jelölte meg a további előrehaladást, és jelezte, ezért hirdettek meg csak az idei évben 215 milliárd forint pályázati forrást kutatásra, innovációra, amelyen belül 131 milliárd forint a vállalati innovációt segíti elő.
Bódis László szólt arról is hogy a tavalyi félévben, amikor az Európai Tanács elnökségi feladatkörét Magyarország látta el, a magyar stratégia középpontjában a versenyképesség ügye állt. Hiszen Kínával és az Egyesült Államokkal összemérve az európai kontinens, az Európai Unió teljesítményét az elmúlt húsz-huszonöt évben egy nagyon szignifikáns romlás látható a versenyképességben, itt azonnali intézkedésekre van szükség és a budapesti versenyképességi deklaráció ezt a célt szolgálja - mondta. Sikerült minden tagországgal konszenzusra jutni, hogy mik azok a legfontosabb beavatkozási pontok, ahol a versenyképességet javítania kell Európának. Az első ilyen pont az az innováció és a kutatás-fejlesztés területe. Hozzátette: tegnap, a Bizottság elnöke által bejelentett versenyképességi iránytűben valójában azok az irányok köszönnek vissza döntő részben, amikről tavaly a magyar elnökség alakított ki konszenzust.
A beszélgetés itt nézhető vissza (7:00 perctől): https://mediaklikk.hu/video/ma-reggel-2025-01-30-i-adas-2/
(Forrás: MTI)
