Jövőnket formáló történelmi tettet hajt végre a kormány, amikor aláírja Krausz Ferenc Nobel-díjas professzorral, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnökével az alapítvány és a kabinet 25 éves stratégiai keretmegállapodását és 6 éves finanszírozási szerződését - mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter 2026. február 20-án, Gödöllőn.
Hankó Balázs a szerződések aláírási ünnepségén arról beszélt, hogy egy olyan 6 éves finanszírozási szerződést ír alá a kormány nevében, amelyben a magyar innováció és a magyar tudomány jövőjének legfontosabb garanciái valósulnak meg, kiváló kutatási együttműködések köttetnek, 75 új tudásközpont felállítására kerül sor. Hozzátette, mindezek mellett új, innovatív magyar technológiai vállalatok irányába lépünk.
Elmondta, hogy az egyetemek megújításának folyamata 5 évvel ezelőtt kezdődött és nem kevesebbet tűztünk ki célul, mint, hogy legyen magyar egyetem 2030-ra a világ legjobb 100 egyeteme között, és Európa legjobb 100 egyeteme között is legyen számos magyar. Nemzetközi rangsorokban megyünk előre, 70 százalékkal növekedtek a legjobb tudományos publikációk, megnégyszereztük a szabadalmakat ezáltal az ipari bevételek is nőttek - közölte.
A tárcavezető azt mondta, két évvel ezelőtt új erőre kaptak, amikor Krausz Ferenc professzor elvállalta a Nobel-díjas iroda vezetését és leültek a magyar tudomány és innováció kérdését áttekinteni.
Hozzátette, érdemes megnézni, hogy ebben a két évben mi mindent tettek közösen és mi juttatta el őket odáig, hogy az ambiciózus célkitűzéseik már nem csak az egyetemekre vonatkoznak, hanem a magyar innovációra, azaz, hogy Magyarország 2030-ra legyen Európa 10 leginnovatívabb országának egyike és 2040-re tartozzon a világ legjobb 10 innovatív országa közé.
Hankó Balázs ismertetése szerint a megújult a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat ott tart, hogy a 2019-es finanszírozás hatszorosa, de ha a tavalyi évet nézzük, akkor 40 milliárd forint, idén már 77 milliárd forint, jövőre pedig 90 milliárd forint áll a hálózat rendelkezésére, hogy elérje az évi 140 szabadalom és mindezek mellett 10 milliárd forintnyi külső innovációs bevételt.
A miniszter azt mondta, a kormány úgy alakította át a magyar tudományos pályázati rendszert, hogy egy olyan kutatási alapot hozott létre, amelyet a Kutatási Kiválósági Tanács vezet. Hozzátette, "ott tartunk, hogy 20 milliárdról 47 milliárdra emeltük a kutatási, kiválósági programjainkat és amíg néhány évvel ezelőtt egy-egy kutatás 48 millió forintos több éves támogatást kapott, ma már 100 és 400 millió között is kaphat.
A KIM vezetője elmondta, hogy a doktori képzéseket összekapcsolták a kutatásokkal, és azt mondták, hogy a kutatási, kiválósági programokon keresztül egy-egy kutatási programhoz kapcsolódóan fiatal kutatókat, doktoranduszokat alkalmazzanak. Hozzátette, "ezzel elindult az az átalakítás, a kooperatív doktori képzés mellett, ami a szemináriumi típusú doktori képzések helyett, egy kutató és kutatás vezérelt doktori képzés irányába megy. Nem krediteket kell gyűjteni a doktori képzés során, hanem kutatásban, aktív kutatásban kell részt venni" - fűzte hozzá a miniszter.
Krausz Ferenc az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az aláírás előtti köszöntőjében azt hangoztatta, hogy "egy ország versenyképességét a tudás határozza meg, Magyarország esetében ez különösen igaz."
Krausz Ferenc arról beszélt, a csúcskutatás nem öncélú tevékenység, hanem belőle születnek a felfedezések és technológiai áttörések, amelyek új vállalkozásokhoz, iparágakhoz vezetnek, új értékteremtést alapoznak meg. Hozzátette, egy természeti kincsekben nem bővelkedő ország számára ez az egyetlen esély a jólétben való fennmaradásra és a jövő generációk boldogulásának biztosítására a maga hozzáadott értékű munkájával és nem pedig olcsó munkaerővel támogatva a külföldi technológiákon alapuló termékek előállítását és ezen keresztül külföldi cégek gyarapodását hozva. Egyetemeink és kutatóintézeteink szilárd alapot jelentenek, ahhoz, hogy Magyarország az előbbi utat válassza - fűzte hozzá a Nobel-díjas tudós.
Forrás: MTI
Kép forrása: MTI / Máthé Zoltán
