A magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztését elsősorban a kutatóintézetek, egyetemek és az ipari kutatóhálózat partneri együttműködéseinek erősítése viszi előre. Az állami szereplőknek ebben kell aktívan részt venniük a piaci résztvevők mellé állva, közvetlen támogatások aktivizálásával – mondta Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója a szervezet bemutatkozó rendezvényén 2024. április 25-én, a Create26-ben. Hozzátette, a NIÜ ebben vállal részt azzal, hogy tudáshasznosítási és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt, támogatja az egyetemeken és kutatóintézetekben létrejövő tudás piacra vitelét, összeköti az innovációra nyitott vállalatokat a számukra megfelelő partnerekkel.
Bódis szerint a magyar startup-ökoszisztéma, az innovatív vállalkozásokat támogató belföldi környezet még nem elégséges az ország innovációs teljesítményének növeléséhez, ezért az egyik legfontosabb feladat a vállalkozói és kutatói utánpótlás erősítése. KIemelte, bízik abban, hogy a feltörekvő innovátorok a NIÜ támogatásával – multinacionális társaságok helyett – a saját cégeiket viszik majd sikerre. a magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztését elsősorban a kutatóintézetek, egyetemek és az ipari kutatóhálózat partneri együttműködéseinek erősítésében látja. Szerinte az állami szereplőknek ebben kell aktívan részt venniük a piaci résztvevők mellé állva, közvetlen támogatások aktivizálásával. A NIÜ ebben vállal részt azzal, hogy tudáshasznosítási és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt, támogatja az egyetemeken és kutatóintézetekben létrejövő tudás piacra vitelét, összeköti az innovációra nyitott vállalatokat a számukra megfelelő partnerekkel. A NIÜ jövőképes startupok támogatása, külpiaci és nemzetközi tevékenységük ösztönzése mellett feladatának tekinti a magyar innovációs rendszer nemzetközi láthatóságának javítását, belföldön pedig az innovációs légkör erősítését. Az ügynökség ezt azzal is demonstrálja, hogy még ebben az idén nemzetközi rangú innovációs rendezvényeket szervez Magyarországon – közölte.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte, Magyarország versenyképességét erősítik a Neumann János Program keretében összesen csaknem 340 milliárd forint keretösszeggel megjelenő pályázatok. Szerinte a források segítségével 2030-ra Magyarország Európa 10 legjobb innovátorának egyikévé válhat, egyetemei közül 1 a világ 100 legjobbja közé, legalább 3 Európa legjobbja közé kerülhet, szakképzése pedig világbajnok lehet. Az elmúlt években a kutatóhálózat, a felsőoktatás, az innovációs rendszer megújult, a magyar innovációs rendszer szintet lépett, 12 magyarországi egyetem már bekerült a legjobb 5 százalékba, és a legkiválóbb 1 százalékban is van már magyar egyetem – indokolta a várakozásokat.
Az államtitkár közölte, hogy Neumann János Programban keretében májustól megjelenő pályázatok forrásaiból 147 milliárd forint az idei innovációs programstratégiát foglalja magában, 193 milliárd forint értékben pedig uniós támogatású kiírások jelennek meg. Az innovációs pályázatok teljes életpályájára kiterjedő segítséget nyújtanak a kutatóknak, az egyetemi hallgatók támogatásán keresztül hozzájárulnak a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséhez, ösztönzik az infrastrukturális és módszertani fejlesztéseket a szakképzésben. Az egyetemi hallgatók mobilitási és mentorprogramokra pályázhatnak, a szakképzésben tanulók pálya- és karriertanácsadást kapnak. A források legjelentősebb részét vállalkozások kapják, hogy innovációs partnerségek keretében kapcsolatokat létesíthessenek a kutatókkal, egyetemekkel és más képzési helyekkel. A programok eredménye 200 új szabadalom és termék, ezekből pedig évente legalább 50 milliárd forint többletárbevétel lehet – tette hozzá. (Forrás: MTI)
A rendezvény második felében két kerekasztal-beszélgetés keretében ismerhették meg részletesebben az érdeklődők az ügynökség feladatköreit és működését, a networking előtti záró elem pedig a NIÜ Talx elnevezésű beszélgetéssorozat indító eseménye volt, amely során a startup ökoszisztéma aktuális kérdéseiről esett szó.
Edukáció, tudástranszfer, e-learning, kommunikáció
Az első kerekasztal a NIÜ edukációs és felsőoktatási szférát érintő, illetve kommunikációs tevékenységéről szólt. Kutni Mátyás edukációs szolgáltatásokért felelős igazgató elmondta, egyik feladatuk az általános és középiskolai diákoknál a műszaki- és természettudományos érdeklődés felkeltése, ezáltal a kutatói életpálya népszerűsítése, amelynek egyik kiemelt eszköze a Selye János Diáklabor hálózat. A pályamotivációs tevékenységet végző laborok esetében fontos törekvésnek nevezte, hogy a jövőben azok működtetése egységes keretek között valósuljon meg, ezáltal is javítva az oktatás színvonalát és a laborok kihasználtságát, hozzáférhetőségét. A másik feladatkörük az egyetemisták vállalkozói kedvének motiválása. A Hungarian Startup University Program (HSUP) során a felsőoktatásban tanulók vállalkozásfejlesztési ismereteket szereznek, és lehetőségük van saját startup-ötletük kidolgozására, megvalósítására is. A program jövő tanévtől megújul: szeptemberben videós formátumú, angol nyelvű tananyaggal, új arculattal, felhasználóbarátabb platformon folytatódik a képzés. Emellett fontos szerepet kap a HSUP Advanced képzési- és ösztöndíjprogram elindítása is, amellyel az új tudományos eredményeken, vagy új technológiai megoldásokon alapuló startupok létrejöttét igyekeznek elősegíteni.
Barabás Réka tudáshasznosítási szolgáltatásokért felelős igazgató kollégáival a felsőoktatási intézményeknek nyújt szakmai támogatást a vállalati szektorral való együttműködésben. Elmondta, hogy két kiemelt eleme a tevékenységüknek az egyetemi technológiatranszfer cégek létrehozására irányuló projekt (jelenleg 5 intézménnyel dolgoznak, de a jövőben további egyetemek és kutatóintézetek is csatlakozhatnak), illetve a Science Park koncepciók egyetemekkel közös újratervezése. Nagyvállalat és egyetem közötti stratégiai szintű együttműködések generálása és kísérése is az igazgatóság egyre bővülő szolgáltatási palettájának része. A partnerekkel közös sikerek elérésének egyik legfontosabb feltétele, hogy az elmúlt évtizedekben kissé megkopott bizalmi viszonyt újra megerősítsék az akadémiai, a vállalati és az állami szektor között.
Somogyi Robert RRF és projekttámogatási igazgató munkájukat úgy jellemezte, mint a ház alapjában a betont: igazán senki sem látja azt, de ha hiányozna, az nagy problémákat okozna. Az ő feladatuk az egyetemi, digitális tananyagfejlesztés: ez azonban nemcsak tartalmak, információk alapszintű digitalizálást, azaz a beszkennelését jelenti, hanem a digitális átálláshoz vezető, további digitalizációs lépéseket is, melynek részei a folyamatok és ezáltal felsőoktatási intézmények átalakulása, szemléletformálása. Ezzel a 17 milliárd forintos projekttel az oktatók munkáját is megkönnyítik, hiszen nem mindig ugyanazt az anyagot kell leadniuk, a hallgatók számára is érdekesebb tananyagok készülhetnek, valamint több idejük jut a kutatásra, elérve így a kultúraváltást. Kiemelte, szemléletmód-váltásra van szükség, mert sokan nem értik ennek a törekvésnek a fontosságát, ragaszkodnak a kényelmes, megszokott dolgokhoz, ez azonban nem segíti az innováció fejlődését.
Az edukáció mellett a kommunikáció is fontos eleme a NIÜ működésének. Gyulasi Georgina, az ügynökség kommunikációs igazgatóságának vezetője kiemelte, sokak fejében az innováció vagy épp a startup fogalmak jelentése még mindig ködös, így ezek tisztázása legalább olyan fontos, mint a szervezet működésének, szolgáltatásainak minél szélesebb körben való terjesztése. A nehézséget az jelenti ebben, hogy az ingerküszöböt ma már nagyjából 20 másodperces videókkal kell átütni.
Vállalkozások, külpiac, elemzések
A második kerekasztal-beszélgetés fókusza a vállalkozói szektoron volt. Oláh István, a NIÜ vállalati szolgáltatásokért felelős igazgatója is a bizalomépítéssel kezdte: most zajlik az a folyamat, amely során felmérik, a vállalkozásoknak milyen segítségre, szolgáltatásokra van szükségük. Úgy látják, hogy a kkv-k esetében még lennének olyan kiaknázatlan potenciálok, melyek adottságaik alapján kifejezetten alkalmasak kockázati tőke bevonására. Elmondta, az ügynökség úgy támogatja a cégeket, hogy az ötlet megszületésétől a jelentős piaci bevételig tartó folyamatot felosztja és a külön szakaszokban ajánlja fel a lehető legjobb szolgáltatásokat.
A cégek számára a sikeresség és fennmaradás egyik fontos lépcsője a külföldi piacokon való megmérettetés. Ebben nyújt segítséget a Rodek Nóra által vezetett külpiaci igazgatóság. Munkájuk egyik fontos mérföldköve az áprilisban induló XPAND program, amely három szinten készíti fel a vállalkozásokat a külpiaci megjelenésre, valamint egy szűrőfolyamatot követően lehetőség nyílik külföldi szakmai rendezvényeken és üzleti körutakon való részvételrek. Emellett nemzetközi együttműködéseket alakítanak ki szakmai szervezetekkel és innovációs ügynökségekkel, továbbá nemzetközi pályázatokkal kapcsolatos tanácsadást nyújtanak (például Horizon Europe), és segítenek a cégeknek a partner- és konzorciumkeresésben azért, hogy a magyar vállalkozások minél felkészültebben jelenhessenek meg külföldön.
Fenti szolgáltatásokat jól kiszolgálja és támogatja a Surguta András vezette ökoszisztéma elemzési igazgatóság, akik a NIÜ adatelemzési központjának létrehozásával foglalkoznak. Magyarországon is fontos az adatalapú döntéshozatal, az adatvezérelt munkafolyamatok kialakítása, viszont nagyon nem mindegy, mennyire szofisztikáltak az ehhez felhasznált adatok, adatbázisok, elemzések. Feladatuk emiatt kettős: a hiteles és sokrétű elemzésekkel egyrészt a döntéshozók és az ügynökség munkáját támogatják és még az idén adatszolgáltatókká is válnak az ökoszisztéma szereplői irányába.
NIÜ Talx
Az esemény zárásaként zajlott a NIÜ Talx beszélgetéssorozat első, bevezető alkalma. Ennek során Korányi László, az ügynökség vezérigazgató-helyettese a startup ökoszisztéma prominens képviselőivel elemezte a hazai helyzetet.
Az egyik téma az állami szerepvállalás volt. Biás Csongor, a Startup Hungary igazgatója kiemelte, legfrissebb kutatásukban is szerepel, hogy 2023-ban a startupokat érintő beruházások 180 millió euróról 65 millióra estek vissza, aminek több oka is volt: egyrészt sok állami projekt kifutott, illetve a befektetések nagy része a növekedési fázisban lévő startupokat érintette, amelyekből kevés van Magyarországon és a tavalyi évben kevesebb befektetésre volt szükségük. Ugyanakkor rávilágított, hogy ezzel párhuzamosan az állam a szabályozásból jobban kivette a részét (pl. adózási kérdésekben), ami nagy segítséget jelentett az ökoszisztémának.
Fáykiss Péter, a Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs Igazgatóságának vezetője szerint az állam három oldalon tudja támogatni a startupokat: egyrészt beruházások terén erősítenie kellene a korai stádiumban lévő cégeket, másrészt a szabályozásba, harmadrészt pedig a fiatalok érzékenyítésében jó oktatási programokkal.
Csillag Péter, a VirtDB igazgatója, a Hungarian Business Angel Network elnöke hozzátette, szerinte az amerikai és a magyar szabályozás közötti különbségeket kellene kiküszöbölni, hogy virágzóbb legyen a hazai startup élet. Az oktatásra ő is nagyobb hangsúlyt fektetne, de emellett azokat a vagyonos embereket is érzékenyítené, akik óvakodnak attól, hogy angyalbefektetőkké váljanak.
Hild Imre, az Óbuda Uni Venture Capital Zrt. igazgatója szerint arra kellene figyelni, hogy a kockázatitőke-befektetők ne akarják megmondani a startupoknak, mit akarnak a pénzükért. Úgy látja, azokkal az ökoszisztémákkal kellene kapcsolatba lépni, ahol unikornis cégek vannak, hogy megismerhessük és tanulhassunk a jó példákból.
Ezt követően a deeptech szektorról is szó esett, amelyről Korányi László kiemelte, sajnos Magyarországon nagyon kevés deeptech cég működik. Hild Imre szerint ez azért van, mert a legtöbb kutatónak fogalma sincs arról, hogyan kellene ebbe az irányba elindulni, így a megfelelő vállalkozókkal való összekötés lehet az egyik kulcs. Ahogy arra is érdemes figyelmet fordítani, mi zajlik a világban, mik a trendek: ha a McKinsey kutatásai szerint a következő 10 évben a fenntarthatósági iparágba 10 trillió dollár fog ömleni, akkor azzal talán nekünk sem ártana komolyabban foglalkozni.
Csillag Péter szerint a motiváció hiánya miatt lehet kevés deeptech cég itthon, míg Biás Csongor úgy látja, itthon a legtöbb startup inkább arra fókuszál, hogy olyan terméket fejlesszenek, amely eladja önmagát. Itt is szemléletváltásra van szükség, épp ezért emelte ki a NIÜ szerepét, amely ebben segítségére lehet a hazai ökoszisztémának.
Fáykiss Péter itt ismét az oktatás fontosságára tért ki, szerinte ugyanis kell a nagyszámú merítés, ő ugyanis inkább hisz abban, hogy legyen itthon 20, 300-500 millió eurót érő startup, mint egy milliárdokat érő unikornis. Biás ezt annyival árnyalta, szerinte unikornisokra is szükség van: példaként a Skype-ot hozta fel, ahol az alapítók vagyonuk egy részét visszaforgatták észt startupokba.
