Minden terület – legyen az tudomány, művészet, sport vagy épp technológia – akkor válik igazán izgalmassá a fiatalok számára, ha vannak benne példaképek. Olyan emberek, akik inspirálnak, akik megmutatják, mire képes a kíváncsiság, a kitartás és a kreativitás. Ezért is fontos, hogy minden évben megemlékezzünk a magyar feltalálókról, és felhívjuk a figyelmet a munkájukra – különösen most, amikor 2025-öt és 2026-ot az Országgyűlés a Magyar Tudomány Évének nyilvánította. Az apropó: a Magyar Tudományos Akadémia és könyvtára idén ünnepli 200. születésnapját.
A következő két évben rengeteg program várható országszerte és határon túl is – több mint 1200 esemény, több mint 400 partner bevonásával (egyetemek, kutatóintézetek, iskolák, múzeumok stb.). A népszerűsítésben 12 tudományos nagykövet is részt vesz, olyan területekről, mint például az űrkutatás, orvostudomány, biofizika, élelmiszeripar vagy a matematika.
De miért pont június 13.?
1941-ben ezen a napon jelentette be Szent-Györgyi Albert egy fontos találmányát: a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmény előállításának módszerét. Ez a felfedezés később a Nobel-díjhoz is hozzásegítette. Nem véletlen tehát, hogy a Magyar Feltalálók Egyesülete június 13-át választotta a magyar feltalálók ünnepnapjának.
Szent-Györgyi nem volt egyedül a nagy áttörésekkel:
- Gábor Dénes a holográfiáért,
- Wigner Jenő az atomenergiáért,
- Krausz Ferenc a lézerek és attoszekundumos fényimpulzusok kutatásáért,
- Karikó Katalin pedig az mRNS-alapú vakcinák fejlesztéséért kapott világhírű elismerést.
És akkor még nem beszéltünk azokról, akik a mindennapjaink részévé váltak:
– Bíró László és a golyóstoll,
– Rubik Ernő és a bűvös kocka,
– Charles Simonyi és az irodai szoftverek,
– vagy épp Pavlics Ferenc és a holdjáró.
A sort hosszan lehetne folytatni: Telkes Mária napenergiás megoldásai, Lindmayer István tű nélküli oltókészüléke, Jáky József úttörő munkája az építészetben – mind-mind bizonyítják, hogy a magyar szellem ma is világformáló erő.
A szabadalmak többsége ma is megtalálható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Frecskay János szakkönyvtárában – ez is mutatja, milyen sok maradandót alkottunk.
A Magyar Feltalálók Napja ma is aktuális: emlékeztet rá, hogy a világot formáló változások gyakran egyetlen merész ötletből indulnak ki – és abból a kitartásból, ami végigviszi. Ez az üzenet ma talán még fontosabb, mint valaha: a digitális világ, az AI, az orvostudomány vagy az űrkutatás új lehetőségeket nyit, és szükség van arra, hogy a fiataloknak legyen tere és kedve kutatni, alkotni, újítani.
Nem véletlen tehát, hogy az Országgyűlés épp most szavazta meg a doktori képzések megújítását, illetve elindítja a Krausz Ferenc által javasolt Élvonal Programot és Alapítványt – hogy a kutatói életpálya valóban vonzó alternatíva legyen a jövő tudósainak.
