2025-02-27

Egyre aktívabbak az egyetemek a szellemitulajdon-védelem terén

Tavaly több mint 140 szabadalmi bejelentést tettek az intézmények, ez több mint kétszerese az egy évvel korábbinak - közölte Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

A műsorban elhangzott, hogy aktívabbak lettek a magyar egyetemek a szellemi tulajdonvédelem terén: tavaly több mint 140 szabadalmi bejelentést tettek az intézmények, ez több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. Bódis László elmondta: a szabadalom húsz évre biztosít védelmet a feltalálónak annak érdekében, hogy ő részesülhessen a termékből származó haszonból és jövedelemből. "Tehát nagyon fontos az, hogy ha tudásalapú gazdaságról beszélünk - márpedig a gazdaságpolitika egyik kiemelt célja a tudásalapú gazdasági ágazatok megerősítése -, akkor a magyar vállalkozásoknak, egyetemeknek, kutatóintézeteknek a gondolkodásába be kell emelnünk a szabadalmi és szélesebb értelemben iparjogvédelmi kérdéskört" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Jelezte: Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban elkezdett kialakulni egy úgynevezett harmadik küldetés. Ennek célja, hogy "az egyetemek ágyazódjanak be minél inkább abba a régióba, abba a gazdasági környezetbe, amikben dolgoznak, és segítsenek, működjenek együtt a helyi kis- és középvállalkozásokkal, nagyvállalkozásokkal, és az egyetemeken születő találmányok vagy kutatási eredmények minél nagyobb mértékben hasznosuljanak az iparban" - fogalmazott. Hozzátette: fontos, hogy ne csak kutatási eredmények, publikációk szülessenek a magyar egyetemeken, hanem ezekből szabadalmak, új termékek, technológiák is, amelyeket magyar vállalkozások vihetnek a hazai és a külpiacokra.

Azzal kapcsolatban, hogy a magyarországi feltalálók, egyetemek mely területeken erősek, Bódis László példaként egy önvezetőjármű-technológiai céget említett, amely sikeresen vitt szabadalmakat a nemzetközi piacra. "Ez nemcsak a feltalálóknak és az egyetemeknek hoz jövedelmet, de a magyar gazdaságnak is jó, hogyha ilyen szabadalmak sikeresen kerülnek a piacra, és kerülnek adott esetben értékesítésre vagy válnak sikeres közép-, nagy-, magyar vállalatokká" - mondta a helyettes államtitkár.

Arra kérdésre, hogy a magyar kormány miként segíti az egyetemeket ezen a területen, Bódis László több olyan intézkedést is kiemelt, aminek eredményeként a korábbi évtizedben látott 10-20 szabadalmi bejelentés tavaly 140 fölé ugrott. Elsőként a sikeres egyetemi modellváltást említette. "A modellváltó egyetemekkel hatéves, teljesítményalapú szerződéseket kötöttünk, mivel nemcsak az oktatási és a kutatási területen állapodtunk meg célindikátorokban, hanem az innováció területén is. Ezt a szabadalmak számában és a szabadalmakból realizált jövedelmekben mérjük" - mondta.

A helyettes államtitkár egy másik fontos kormányzati segítségként a pályázati rendszer megújítását említette, amelynek részeként "úgy támogatunk vállalkozási és egyetemi közös fejlesztéseket, hogy abból elvárjuk, hogy új technológia, szabadalom és piaci bevétel származzon". Ugyancsak a támogatás részeként a kormány 50 százalékkal csökkentette a Neumann-program keretében a szabadalmi bejelentési és fenntartási díjakat - mondta el a szaktárca helyettes államtitkára.

A beszélgetés során elhangzott, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal nemrégiben közzétett egy tanulmányt, amely azokkal a cégekkel kapcsolatban vezet be egy új mérőszámot, amelyek az egyetemek által kifejlesztett szabadalmat vásárolnak meg. Bódis László ezzel kapcsolatban elmondta: ez az új mérőszám azt mutatja meg, hogy az adott régióban dolgozó befektetők milyen mértékben fektetnek olyan technológiai cégekbe, amelyek szabadalmakat hasznosítanak a piacon. Hozzátette, hogy Európa nem áll jól ezen a téren, a kockázati tőke ugyanis mindössze 5 százaléka van jelen Európában, 52 százaléka az USA-ban, 40 százaléka pedig Kínában.

"Európában a kockázati tőkepiac alulfejlett, nem elég versenyképes az európai gazdaság, ezért nekünk kiemelt célunk, hogy Magyarországon, itt, Európa szívében dolgozzunk azon, hogy a kockázati tőkepiac megerősödjön, és ezek az innovatív magyar vállalkozások forrásokhoz férjenek hozzá" - jelentette ki Bódis László. Mint mondta, a kockázati tőkepiac megerősödésének érdekében a kormány kétféleképpen tud beavatkozni. Az egyik a szabályozási oldal, ahol több szabályozási módosítás is történt az elmúlt időszakban. A másik fontos irányként az állami forrásokkal való tőkeellátottság biztosítását említette a helyettes államtitkár. "Az idei évben meghirdettük 215 milliárd forintos programstratégiánkat, kutatási és innovációs programokat. Ezen belül 10 milliárd forintot fogunk arra biztosítani, hogy piaci alapkezelők, kockázatitőkealap-kezelők kezelésében jöjjön létre egy olyan kockázati tőkealap, ami éppen az ilyen vállalkozások számára fog tudni segítséget nyújtani - közölte Bódis László.

A KIM helyettes államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az egyetemi modellváltással kapcsolatban azt mondta: a kutatás, az innováció nagyon rugalmas és nagyon gyorsan változó környezetben zajlik, ilyen környezetet is igényel. Úgy fogalmazott, az állami fenntartású egyetemeken ez kevésbé állt rendelkezésre, a modellváltás egy sokkal rugalmasabb működési környezetet biztosított számukra. Gyorsabban tudnak reagálni a piaci igényekre, gyorsabban tudnak technológiákat a piacra vinni az egyetemek, és ehhez kapcsolódott hozzá az a támogatási rendszerünk, azok a pályázatok, amelyek szintén arra ösztönözték és ösztönzik a mai napig a felsőoktatási intézményeket, hogy dolgozzanak együtt a vállalati szektorral, az ebből születő eredményeket vigyék közösen a piacra, és mindezt védjék meg szabadalmakkal - közölte.

Az M1-es beszélgetés az alábbi linken visszanézhető: https://hirado.hu/belfold/video/2025/02/27/egyre-aktivabbak-a-magyar-egyetemek-a-szellemitulajdon-vedelem-teren