Az innovatív vállalkozásoknak döntő szerepe van a magyar gazdaság versenyképességében - jelentette ki Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára szerdán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a KIM és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) Innovációs roadshow-jának miskolci állomásán tartott előadásában.
A helyettes államtitkár elmondta, míg a 2010-es években a gazdasági növekedést a foglalkoztatás bővülése okozta, 2015 és 2020 között a növekedés kétharmadát már a termelékenység bővülése generálta. Hozzátette, a következő 5-10 évben a magyar gazdaság növekedése a foglalkoztatás bővülése mellett, a termelékenység emelkedésével biztosítható.
Kifejtette, ez azt jelenti, hogy a magyar vállalkozásoknak egy foglalkoztatottra több hozzáadott értéket kell tudnia létrehozni, az innováció pedig a termelékenység növekedésének egy meghatározó eleme lehet. Hangsúlyozta, a termelékenység és a vállalkozások aktivitása szorosan összefügg, ezért a feladat az innovatív vállalkozások számának növelése és a meglévők megerősítése.
Bódis László ismertette, Magyarországon minden harmadik, tíznél több munkavállalót foglalkoztató cég foglalkozik innovációval, mely egyrészt termékfejlesztést, másrészt folyamatinnovációt jelent. Hozzátette, hogy ez a vállalkozói szektor adja a bruttó hazai termék (GDP) hozzáadott értékének kétharmadát.
Kiemelte, az innovatív vállalkozások adják az exportárbevétel több mint kétharmadát, az összesített értékesítés nettó árbevételének csaknem kétharmadát és a foglalkoztatásnak az 54 százalékát is. Egy innovációval foglalkozó vállalkozás átlagosan 58 százalékkal termelékenyebb, mint egy nem innováló cég - fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár közölte, az innováció már egy kis- és egy középvállalkozásnál is 25 százalékos termelékenységi előnyt jelent, ez a szám a nagyvállalati szektorban pedig még jelentősebb. Hozzátette, az innovatív kisvállalkozások foglalkoztatási szintje 12 százalékkal, a középvállalkozásoké 10 százalékkal magasabb, mint a nem innováló cégeké.
Mint mondta, a nagyobb termelékenység magával vonja a magasabb bérfizetési képességet is, az innovatív cégek átlagosan 20-25 százalékkal magasabb béreket fizetnek és többet is exportálnak. A kormányzat jelenleg 320 milliárd forintot fektet évente innovációba és összességében a GDP 1,4 százaléka megy kutatásfejlesztésbe és innovációba - jelentette ki.
Ez az érték az Európai Unió átlagában 2,2 százalék, így még "van egy 50 százaléknyi növekedésre mozgástér" - mondta. Hozzátette, az EU tagországai közösen azt vállalták, hogy 2030-ig 3 százalékra növelik ezt az arányt úgy, hogy a befektetések kétharmadát a vállalati szektor, egyharmadát pedig az állam biztosítja.
Bódis László ismertette, Magyarországon több mint duplájára, 114 százalékkal növekedett a kutató-fejlesztői létszám 2010 és 2022 között. A magyarországi innovatív vállalkozások aránya a KSH adatai szerint 32,7 százalék, a kormány célja pedig az, hogy minél több kis- és középvállalkozást vezessen be az innovációba.
Előadásában arról is beszélt, hogy információhoz kell segíteni a vállalkozásokat, és az egyetemeket ösztönözni kell arra, hogy az oktatás és a kutatás mellett innovációval és gazdaságfejlesztéssel is foglalkozzanak. Ezek mellett versenyképes adó- és szabályozási rendszerre és finanszírozási eszközökre is szükség van.
Kiemelte, a kormány három fő vállalati területre fókuszál: az exportképes, magyar tulajdonú kis- és középvállalati szektor és az új technológiai vállalkozások, startupok megerősítésére, valamint a mikro- és kisvállalatok arányának növelésére.
Ismertette, a finanszírozási eszközök között a Fókuszterületi innovációs program termékfejlesztésre irányuló pályázata 10-12 személyt foglalkoztató vállalkozásoknál nagyobb cégeket "céloz meg" 300-tól 800 millió forintig elérhető finanszírozási forrással, a mikro- és kisvállalkozások üzleti folyamatok innovációjának erősítésére pedig egy 20-50 millió forintig elérhető támogatási programot indított a kormány.
Az Iparjog programban a szabadalmazási költségek finanszírozására, az innovációs utalvány (voucher) programban pedig szolgáltatások igénybevételére pályázhatnak majd a vállalkozások. Hozzátette, a kormány létrehozta a Nemzeti Innovációs Ügynökséget, mely többek között a nemzetközi piacon való sikeres megjelenésben, az EU pályázataiban való részvételben is segíti a vállalkozásokat .
Bihall Tamás, a BOKIK elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, az innováció azért fontos, mert kutatás, fejlesztés valamint megújulás nélkül nincs igazán gazdasági növekedés, termelékenység és javulás. Elmondta, a vármegyei iparkamara azért hozta létre innovációs kollégiumát, azért ad innovációs díjakat és azért partner minden innovációhoz kapcsolódó rendezvény megszervezésében, hogy támogathassák a cégeket ezen a területen.
Az Innovációs roadshow-t áprilisban hét nagyvárosban - Szeged, Miskolc, Debrecen, Pécs, Győr, Veszprém és Budapest - rendezik meg, hogy a vállalkozások innovációs támogatási programokról, aktuális kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségekről és ingyenes innovációs szolgáltatásokról tájékozódhassanak.
