Az egyetemek egyre aktívabbak az iparjogvédelemben: tavaly kétszer annyi szabadalmi bejelentést tettek, mint 2023-ban, összesen 143-at - mondta Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára az IP Day - Tudáshasznosítás felsőfokon című konferencián csütörtökön, Budapesten.
Hozzátette: a kormányzat azon dolgozik, hogy a növekvő szabadalmi számokból tényleges gazdasági sikerek szülessenek, minél több magyar innovatív vállalkozás jöjjön létre a következő időszakban. Bódis László rámutatott: a kormányzat a növekvő számokhoz azzal járult hozzá, hogy teljesítményalapú szerződésekkel megújították a felsőoktatási működési struktúrát, ahogy a magyar kutatási hálózatot is. A kutatás-fejlesztési pályázatok rendszerét megerősítették.
Fontos faktora volt a sikerességnek az is, hogy a szabadalmi bejelentési és fenntartási díjakat jelentősen csökkentették, amivel így a magyarországi díjak Európában a legkedvezőbbek közé tartoznak. Emellett a tudományos előremeneteli pályában az egyetemek figyelembe tudják venni a tudományos teljesítmény mellett az innovációs teljesítményt, a szabadalmakat. Az összes innovációs pályázatban, ahol az egyetemek és vállalatok együttműködését támogatják, elvárják, hogy szabadalmi bejelentés legyen a fejlesztés végeredménye. Ezekben a szabadalmakban az egyetemeknek kötelezően meg kell jelenni tulajdonosként - mondta.
Azért, hogy a szabadalmakból sikeres magyar innovatív vállalkozások szülessenek, elindították az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) innovációs részét innOtdk néven, már az idei évtől kezdődően - emelte ki. Erre épül a gyorsítósáv program, ahol vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a startup vagy spin-off cégeknek, amelyek egyetemi kutatóintézeti tudást visznek a piacra. Dolgoznak a kockázati tőke ökoszisztéma megerősítésén - jelezte.
Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke kiemelte: a szakmai fórumot 2023-ban indították útjára, hogy az egyetemek, kutatóintézetek számára közös platformot teremtsenek a szellemi vagyon kezelésével, hasznosításával, a tudatosság növelésével, oktatással kapcsolatos kérdésekben, beszéljenek az innovációs ökoszisztémáról, vagy a szükséges kormányzati intézkedésekről.
Hozzátette: az innováció hazánk gazdasági versenyképességének egyik záloga, létfontosságú annak fenntartásához. Hozzátette, az innováció olyan környezetben tud sikeres lenni, amelyben minden résztvevő aktív: az állam megteremti hozzá a szükséges jogi kereteket, a vállalkozások össze tudnak kapcsolódni a számukra releváns tudással rendelkező intézményekkel, a létrejövő tudás pedig biztonságos jogi környezetben tud eljutni a piacra.
A tavalyi iparjogvédelmi bejelentési számokban tetten érhető a közös munka eredménye, a hazai bejelentő intézmények listáit az egyetemek vezetik, és a Magyarországon hatályos szabadalmaik számát 20 százalékkal növelték - ismertette.
Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora elmondta: a BME-n már 150 éves múltja van a szabadalmak bejelentésének, ugyanakkor a kifejlesztett megoldások értékesítésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az intézmény minden évben megszervezi a TDK-mellett majd az innovációs TDK-t is. Fenntartóváltás van folyamatban - erősítette meg - az "egyetem iparközelibb formában fog működni", és elvárja, hogy több száz benyújtott szabadalomról lehessen beszélni évente - mondta.
A rendezvényen bemutatták az SZTNH új kiadványát, amely segíti az egyetemi és kutatóintézeti innovációt. A könyv a nemzetközi, európai uniós és hazai szakpolitikai, szabályozási környezetet és az erre épülő külföldi és hazai jó gyakorlatokat ismerteti, valamint olyan úttörő példákat mutat be, amelyek az ebben a szférában születő innováció hasznosítását segítik.
Forrás: MTI
Képek forrása: SZTNH