Új időszámítás kezdetéről beszélt a doktori képzésekben a 2025. május 17-én, Budapesten rendezett sajtótájékoztatóján a kulturális és innovációs miniszter. Hankó Balázs elmondta: több pénzhez juthatnak majd a jövőt alkotó és alakító fiatalok.
A miniszter kiemelte: a kormány a magyar kutatók és tudósok - ezáltal a magyar nemzet - sikerében érdekelt.
Itt az ideje, hogy "újat lépjünk" a doktoranduszképzésben, tovább erősítve azt - hangoztatta Hankó Balázs. Kifejtette: win-win helyzetet "hozunk létre", amely révén jobb helyzetbe kerülnek a doktoranduszok, a kutatók és az egyetemek egyaránt.
Közölte, a doktori képzés háromszintű lesz, a három szint a kutatói kiválósági, a kooperatív, valamint a hagyományos doktori képzés.
A miniszter ismertetve a doktori képzés jövőbeni három típusát, a kutatói kiválósági doktori képzésről szólva elmondta: 40 milliárd forintra emelték a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programot, amelyben 300-350 doktori álláshelyet hoznak létre. Itt a legkiválóbbak vehetnek részt kutatásokban, és ebből bruttó 600 ezer forint lesz a havi minimálisan biztosított jövedelmük - közölte Hankó Balázs.
Elmondta, a kooperatív doktori képzés esetében, amelyben a doktorandusz egyszerre dolgozik - egyetemen, kórházban, fejlesztőcégnél - és végzi doktori képzését, havi nettó 250 ezer forintra emelik az állami ösztöndíjat. Ez azt jelenti, hogy a doktoranduszok minimum a kooperatív képzésnek köszönhetően két helyről, nettó 400 ezer forintot tudnak majd hazavinni - mutatott rá a tárcavezető. Kiemelte, hogy az előírt négyéves képzési időre járó állami ösztöndíjat az előbb teljesítők is megkapják. Tehát ha valaki például két év alatt szerzi meg a PhD minősítését, akkor is a teljes négy évnyi ösztöndíjat megkapja - hozott egy példát a miniszter, megjegyezve: ez mind a 11 ezer jelenlegi doktoranduszt is érintheti.
"Ezzel próbáljuk ösztönözni a még intenzívebb együttműködésre, kutatásra, tanulásra a fiataljainkat" - fogalmazott. Kiemelte, erősítik a műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai és agrárképzést, valamint az egyetemi autonómiát. A jövőben minden egyetem saját maga dönti el, hogy milyen kontaktóraszámban, hogyan szervezi a doktori képzéseket, továbbá alkalmazza-e a kreditrendszert a doktori képzésekben - mondta a miniszter.
Hankó Balázs az új modell "jó alapjairól" szólva kiemelte: tizenkét magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában. Továbbá az elmúlt tíz évben ötven százalékkal növelték a doktoranduszok létszámát és megduplázták a kutató-fejlesztők létszámát. Jelenleg egymillió lakosra 6500 kutató-fejlesztő jut.
A miniszter azt mondta: mi a magyar nemzetet - szemben Brüsszellel - Európa tíz leginnovatívabb nemzete közé kívánjuk emelni 2030-ra. Cél, hogy addigra egymillió lakosra 9 ezer kutató-fejlesztő jusson majd.
Hangsúlyozta: erősíteni kell a doktori képzéseket, miközben Brüsszel jogtalanul zárja ki az Erasmusból, a Horizontból a kutatókat.
Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke elmondta: a doktoranduszok jelenlegi helyzetéről, a kihívásokról és a doktori képzés fejlesztési lehetőségeinek témakörében egy országos felmérést végeztek. A kérdőívet több mint 1300 doktorandusz töltötte ki 26 felsőoktatási intézményből.
A felmérés eredményeit ismertetve közölte: egyértelműen megállapítható, hogy a doktoranduszok a szakmai érdeklődés, a kutatási lehetőségek, a szakmai tudományos karrier, illetve a jövőbeli önálló kutatói munka reménye miatt jelentkeznek doktori képzésekre.
A kérdőívet kitöltők 45 százaléka a hallgatói jogviszonnyal elérhető ösztöndíjak megpályázása mellett tette le a voksát. További szintén 45 százalék pedig kedvezőbbnek tartja a tudományos és szakmai előrehaladása szempontjából a munkavállalói jogviszonyt. A válaszadók 9 százaléka a projektmunka jellegű megbízást preferálja.
A doktori képzések során a doktoranduszok szerint a témavezetők szakmai kompetenciájának meghatározó szerepe van. Nagyon fontos, hogy a válaszadók szerint a doktoranduszok erkölcsi és anyagi megbecsülése, a képzés finanszírozása, a szakmai fejlődés intézményi feltételei és a doktoranduszok kutatási programokba történő bevonása kiemelten fontos tényező a doktori képzésekben - mondta Molnár Dániel. Közölte: doktoranduszok többsége, 41,6 százalék a sikeres doktori végzést követően a felsőoktatási oktatói, kutatói munkakörben szeretne elhelyezkedni. A válaszadók 16 százaléka tervezi az ipari vállalati szektorra fókuszált kutatói-fejlesztői pályát a jövőben magának, illetve a kitöltők 15,5 százaléka kutatóintézeti kutatópályán képzeli el a jövőjét. Saját vállalkozás indítását, vagy vezetését pedig a válaszadók 7 százaléka tervezi.
Kiemelte: a válaszadók véleménye alapján tehát egyértelműen kijelenthető az, hogy szükséges a doktori képzések további erősítése és egy olyan kiszámítható kutatói életpályamodell kialakítása, amely szakmai és anyagi megbecsülés mellett világos karrierutakat biztosít a doktoranduszok számára. A szövetség szerint az új modell képes lesz arra, hogy ezen elvárásokat teljesítse - mondta Molnár Dániel.
Domokos Péter kutatóprofesszor, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos társelnöke szerint az új rendszerrel a fő üzenet az, hogy a tudományos kutatóknak szükségük van doktoranduszokra, nekik pedig szükségük van tudományos projektekre és tapasztalt vezető kutatókra. A tudományos kutatási projektek az egyik fő foglalkoztatói lesznek a jövőben a doktoranduszoknak a kutatói kiválósági képzésben - mutatott rá.
Szavai szerint a következő pályázati körben nagyon gyors ütemben fel lehet építeni a rendszert, tehát 2026-tól, de egy átmenettel már a mostani szeptemberi indulástól ezt el lehet kezdeni felépíteni - mondta.
Forrás: MTI
Képek forrása: KIM
