Erősíteni kell az innovatív vállalatok piacra jutását - mondta Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) konferenciáján tartott panelbeszélgetésen 2025. november 27-én, Budapesten.
Hozzátette: a tudomány és az innováció területén belül egyes ágazatokat az állam direktben irányít, ilyen például az egészségügy, az állami fenntartású kórházakon keresztül.
A tudomány világa azonban nem ilyen, abban az innovációs ügynökség koordinatív szereplő, szakpolitika alkotó. Szoros együttműködésre és partnerségre törekednek azokkal a szervezetekkel, ahol az innovációk és a kutatások megvalósulnak, legyenek azok egyetemek, vállalatok, startupok vagy kockázati tőkebefektetők - fejtette ki.
Bódis László elmondta, hogy próbálnak olyan ökoszisztémát kialakítani és olyan ösztönzőket bevezetni, amelyek eredményeként mérhető gazdasági-társadalmi hatás jön létre. "Azt szeretnénk látni, ha a tudás az ténylegesen a magyar gazdaság központi elemét képezné, és sok-sok olyan technológiai vállalkozás indulna el a következő időszakban, akik a nemzetközi piacon versenyképesek" - fejtette ki Bódis László.
A kihívásokról elmondta: érdemes különválasztani a földrajzi viszonyokat, mert a magyar tudomány és gazdaság elsősorban Európába "ágyazódik be". Bőven van tennivaló szerinte, mivel a legnagyobb európai kihívás az, hogy hogyan lehet lefordítani a tudományos eredményeket technológiákká, és sikeres vállalkozásokká. Ezért dolgoznak azon, hogy népszerűbbé tegyék a tech vállalatok létrehozását - ismertette, megjegyezve: ez nem azt jelenti, hogy minden kutatónak vállalkozóvá kellene válnia. "A kutatásainkban, amelyeket állami adófizetői pénzből finanszírozunk, meg kell jelennie azok távlati céljainak, és annak, hogy abból hogyan lehet társadalmi-gazdasági haszon és hatás" - mondta. A finanszírozói oldalon pedig meg kell jelenni azoknak a kockázati tőkebefektetőknek, akik ezekben piaci oldalról akár önállóan, akár az állammal közösen befektetnek - ismertette.
Kitért arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) is kihívást jelent. Ha az MI ír vagy értékel egy pályázatot, akkor "bajban vagyunk", ugyanakkor ez nem magyar specifikum, bár erre válaszokat és megoldásokat kell találni szerinte, és a kutatói közösséggel közösen.
Kiss Ádám, az NKFIH elnöke a szervezet elmúlt tíz évét értékelve köszöntőjében kiemelte: összesen 265 pályázati kiírást kezeltek, és 1218 milliárd forint volt az NKFIH alap programstratégiák keretösszege, azaz évi mintegy 100 milliárd forintot tudnak az innovációs keretrendszer szolgálatába állítani, mint finanszírozó ügynökség. "Dinamikusan, piacérzékeny innovációs katalizátorként jelennek meg", és az NKFIH finanszírozási képessége transzparens és kiszámítható: az innovációs járulékbefizetésekből egyre növekvő mértékben programstratégiát tudnak hirdetni, és pályázatokat tudnak hatékonyan támogatni a felhalmozott intézményi tudással. Idén már meghirdették a 2026-os programstratégiát, a kedvezményezettek stabilan tudnak számolni a következő három évben is azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel támogatják a tevékenységüket - húzta alá.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az NKFIH fennállásának 10. évfordulóján rendezett Szinergiák az innovációs ökoszisztémában című konferencia videoüzenetében elmondta: az innováció Magyarország fenntarthatóságának, hosszú távú szuverenitásának záloga, ezt jól mutatják a helyezései a különféle nemzetközi rangsorokban. A következetes építkezés kulcsszereplője az NKFIH, amely immár egy évtizede dolgozik azon, hogy a kutatás-fejlesztés valódi értéket teremtsen - húzta alá.
Forrás: MTI
Eseményfotók forrása: MTI / Bruzák Noémi
